Részletek
Tovább olvasom
A szobámból belátom az egész erdőt. [...] És minden nap jönnek a madár- személyek, és eszik a kenyeremet. Amikor először jöttem, nem vettek nekem kenyeret. A Loving Hut vegán süteményeinket adtam nekik. Megették az egészet, szeretettel, szeretettel, és egymást hívogatva: "Hé! Gyertek, gyertek, gyertek". [...] És én azt mondtam: "Sajnálom. Ma nincs kenyerem, de van egy kis sütim." Mire ők, "Jó, köszönöm szépen." (Hűha!) És imádták a sütiket. Többet akartak. Mert azt mondták, kenyeret mindenhol kaphatnak, de ilyen sütit, mint ez, nem.
