Egy Buddha vagy teljesen megvilágosodott Mester számára szükséges három erő,3/8 rész

A hamis mesterek, miután számtalan és végtelen ideig a pokolban voltak, ha lesz esélyük reinkarnálódni, nem lesz részük olyan megtiszteltetésben, hogy emberi testben legyenek, hanem ördögként fognak reinkarnálódni. Nos, ez többé-kevésbé néhány adat, de van ennél több. A buddhizmusban, vagy akár a hinduizmusban is, a kalpáknak sok különböző osztálya van. A legnagyobb kalpa osztály nagyjából 1,3 billió földi év lenne. […] Amikor szenvedsz, akár csak egy napot is, az szörnyűnek és örökkévalóságnak tűnik, nem beszélve a milliárd évről, vagy billió évről, és zillió évről. Az egyfajta szörnyű, végtelen érzés. És amikor égsz, égsz és égsz a pokolban, nincs számodra se nappal, se éjszaka. Minden sötét lesz, csak tűz, tűz lesz rajtad.

Istenem, kérlek, ébredjetek fel! Kérlek, ne próbáljátok többé megtéveszteni az embereket. Legyetek bűnbánóak, alázatosak. Keressétek Isten és az összes Mester bocsánatát minden irányban. Isten mindig körülöttünk van. Az összes Mester mindig körülöttünk van az Erejükben, a spirituális Erejükben. Higgyetek Bennük, imádkozzatok hozzájuk, keressétek a megbocsátást. Kérlek, kérlek, kérlek. Olyan fájdalmas számomra még a gondolat is, hogy bármelyikőtök is ilyen pokolba kerülhet, és ennyit szenvedhet! Kérlek, ébredjetek fel! Semmi sem éri meg, hogy a lelketek örökké szenvedjen. Ezen a világon semmi sem értékes, amúgy se. Ez csak egy ideiglenes fogadó, egy ideiglenes szálloda. Kérlek, ébredjetek fel.

Úgyis egyedül és üres kézzel megyünk. Mi haszna, ha többet gyűjtesz, mint amire szükséged van, kivéve azt, amit Isten ad? Ha gazdag vagy, az azért van, mert Isten megadja ezt neked egy előző életedben vagy ebben az életben szerzett érdemeid miatt. Ha szegény vagy, az hasonló eset. Ez mind karma. De mindezt magunk mögött hagyjuk. Kérlek, ébredjetek fel. Kérlek, legyetek bűnbánóak, legyetek alázatosak, és keressétek Istent, keressétek a valódi megvilágosodást. Te vagy az egyetlen, aki eldöntheti, hogy segítesz a lelkeden, és a Mesterek el fognak jönni, ha őszintén keresed a megszabadulást.

Kérlek, ne vedd minden szavamat csak úgy magától értetődőnek. Nincs csak úgy túl sok időm és semmi dolgom, és ezért beszélek sokat. Ez nem így van. Inkább nem beszélek, mert ha beszélek, a spirituális energiámat és a spirituális (érdem) pontjaimat is elveszítem. És ha ez az egész világon adásba kerül, és nagyon sokan nézik, akkor osztoznom kell az ő karmájukban is, még akkor is, ha nem az én tanítványaim, az én Isten-tanítványaim.

Mindennel, amit az emberekért teszel, át kell venned a karmájukat, többé-kevésbé. Tehát Isten kegyelméből nagy erővel kell rendelkezned ahhoz, hogy képes legyél elviselni a karmájukat, és tovább élni, tanítani őket, vagy tanácsot adni nekik - ha valamilyen módon hallgatnak rád.

És mellesleg, egy másik titok számotokra. Csak magamról beszélek. Például, ha bárhol élek, akkor a körülöttem lévő, lehető legközelebbi emberek karmáját át kell vennem, vagy több karmát adtak nekem, mint a távolabbi emberek. De általában véve minden Mester megáldaná az egész világot, hála Istennek. Például, ha egy házban lakom az ott lakó emberek között, akkor, attól függően, hogy melyik házban, naponta több-kevesebb karmát vennék át, valamivel több, mint két százaléktól kezdve, talán az emberek karmájának több mint öt százalékát.

Ez attól függ, hogy milyen emberek vannak a házam körül, például ilyenek. Tehát egyes házakban jobban érzem magam, mint más házakban, de nincs sok különbség. Ha messze laksz az emberektől, akkor kevesebb karmikus hatás ér. Ezért választotta sok Szent és Bölcs a hegyvidéki területeket, hogy távol éljenek az emberektől. Még a tengertől is, mert a tengerben is sok buzgó lény van, zombi lények, akik a vízben rejtőznek. Az erdőkben és a hegyekben is vannak hegyi lények vagy erdei lények, de ők jóindulatúbbak. Nem olyanok, mint a buzgó szellemek és démonok, akik a városban élnek emberi lények formájában, vagy akik a közelben élnek láthatatlanul a saját fajtájuk valamilyen gyülekezetében. Tehát valójában sehol sem vagyunk teljes biztonságban.

Csak Isten Karjaiban, Isten Ölelésében vagyunk biztonságban – ha mindig emlékezünk Istenre, ha van Mesteretek, ha mindig emlékeztek Istenre és a Mesteretekre, mármint az igazi Mesteretekre, a hatalmas Egyre - nem bárki másra, aki még a fejét is leborotválja, és hébe-hóba betart 250 parancsolatot és bármit megeszik, amit felajánlanak neki, még tojást és tejet is, és csak a Buddha szútráit ismétli, amiből semmit sem ért. Átadják az Öt Szabályt, mesternek nevezik magukat, és tanítványaiknak nevezik azokat, akik hűségesek, akik felajánlásokkal jönnek hozzájuk. Ez nem ilyen könnyű. Nem ilyen egyszerű. Egyébként annyi szerzetesünk, papunk, apácánk, imámunk, gurunk és mindenféle vallásos emberünk volt, de a világ mégis káoszban van, bajok, háborúk, katasztrófák és még járványok is vannak, mert ezek a személyek nem megvilágosodottak, vagy nagyon alacsonyan megvilágosodottak, nem állnak elég magasan ahhoz, hogy segítsenek a követőiknek, és hogy felemeljék a lelküket és az elméjüket, hogy megmentsék az egész világot.

Nem bánom kimondani az igazságot. Ha haragszanak rám, akkor ezt egyszerűen el kell fogadnom, vagy vissza kell küldenem nekik. Bármit adnak nekem, amit nem érdemlek meg, azt sokszorosan visszakapják, vagy legalábbis a tőkét, mert az aurám nem fogadja el őket. Az a karma, amit más tudatlan lényektől Isten Kegyelméből veszek el, az más. Ők tudatlan emberek. Senki sem tanította őket jól. Valóban nem értik a spirituális világot és a tetteik következményeit. Tehát bizonyos könnyű karma esetekben egy Mester gondoskodhat róluk és segíthet nekik.

Néhány súlyosabb esetben először a pokolba kell menniük, hogy megtisztítsák egy bizonyos részét, és akkor a Mester talán fel tudja őket vinni, hogy szenvedés nélkül újra emberként reinkarnálódjanak. És erényes életet kell majd élniük, megtanulva a pokolból, hogy mennyi szenvedést jelent számukra például az erénytelen, erkölcstelen és másokra ártalmas életük következménye.

De a hamis mestereknek talán örökké a pokolban kell majd lenniük, ilyen örökkévaló, korlátlan időtartamra. És amikor egyáltalán esélyük lesz reinkarnálódni, akkor nem azonnal lesznek emberek, hanem ördögként egy sehol sem élhető világban - ez a neve, „Sehol sem élhető világ” - sok gazillió kalpára újra, vagy lehet, hogy az kevesebb, mint az ördögi státusz. Csak egy-két példát mondok itt. Különben örökké fog tartani. Egy könyv lesz belőle, ha mindent részletesen el akarok mondani. Mint még a „kalpák” szó esetében is: a kalpáknak sok szintje van, a minimumok, a közepes és a maximumok, mint amit az imént elmondtam nektek.

Miután Isten azt mondta, hogy nem szabad személyesen megmentenem egyetlen embert sem a katasztrófa vagy akár a háborús övezetekben, és nem szabad adnom nekik bármit, annyira összetört a szívem, folyton sírtam. Még mindig sírok. Még ma is sírok, ha erre gondolok. És szívszorító látnom, hogy a madár-személyek messze repülnek, és még etetni sem tudom őket, vagy akár a patkány- vagy mókus személyeket. Minden, amit ebben a világban látok, sokféleképpen szenved a táplálékhiánytól, a biztonság hiányától és a védelem hiányától. És bárcsak segíthetnék az egész világnak. Már fiatalabb koromban is, amikor a volt férjemmel nyaralni mentem, sok verset írtam, amiből láthatjátok, hogyan éreztem már akkor. Szeretném, ha lenne egy élelmezés kincstár hogy segítse a bolygó minden lényét az egész világon.

Buddha’s Sadness (Nỗi Buồn Bồ Tát) Poem composed by Supreme Master Ching Hai (vegan) in Her late 20s

Szeretném megtalálni a mennyei magtárat Hogy szétszórjam a hegyeken és erdőkön, Hogy minden madár melegben és jól lakott lehessen Amikor látom őket hideg téli napokon Szárnyak és tollak mind összekuszálódva ételmorzsák után kutatnak!

Szeretnék megosztani minden ételt, táplálót és finomat Sovány macskákkal a szabadban, kóborolva és éhezve Rejtett életet élve elhagyott szentélyekben Hólyaghúzó nappalok és esős éjszakák elsorvadva és semmivé válva!

Együttérzek az őzekkel és kecskékkel a sziklás hegyekben Vándorolva egész nap, nem lévén elég száraz levél Éles szirtek oly magányosak mint ősi sírok Hol találhatnak édes füvet és nektár patakot!

A Szent szíve örökké bánatban A fogadalom a világ megmentésére, valóra fog valaha válni? Térdeplek és megerősítem hitemet a Teremtőben És esdeklek Hozzá e bolygó helyreállításáért.

És most még érzékenyebb vagyok minden lény szenvedése iránt. Tehát nem számít, hogy Isten megbüntet-e engem, vagy a pokol büntet-e vagy sem, én minden nap szenvedek, mert nem tudok megfeledkezni a körülöttem lévő összes lényről ezen a bolygón - az emberi lényekről és sok más lényről, köztük a fákról, amikor tehetetlenül feldarabolják a testüket, majd darabokra vágják őket, miközben még élnek, egészségesek és jól vannak.

És Buddha azt is mondta, hogy ha olyan embereknek adsz dolgokat, akik még tisztátalanok, akkor egyiknek sincs érdeme, az adakozónak és az átvevőnek sem. Buddha idejében sokan tettek felajánlásokat a szerzeteseknek és az apácáknak. Ezek a szerzetesek és apácák pedig tiszták voltak, szó szerint követték Buddhát. És a Buddhában hívő emberek is tiszta szívűek, ezért adhatnak alamizsnát vagy adományokat, hogy minél jobban és egészségesebben tartsák őket. Tehát ha szívből adunk az embereknek, és a szívünk nem tiszta, akkor semmit sem kapunk. De, ami még rosszabb, beépülünk ezeknek az embereknek a világ karmájába. Például, ha a koldusnak adsz valamit anélkül, hogy szeretet lenne a szívedben, és ha az a koldus valóban nem tiszta, nem őszintén rászoruló, akkor belemerülsz a koldus világába, és lehet, hogy valamikor ebben az életben vagy a következőben, más életekben koldussá válsz. Ez a helyzet. Tehát minden, amit ebben a világban teszünk, abszolút veszélyes a jólétünkre és a lelki fejlődésünkre. Ezért győződj meg róla, hogy bármit teszel, mindig légy tiszta a szívedben. Legalább, ha tiszta vagy, akkor nem fogsz belecsúszni azon egyén vagy csoport karmájának a világába, akinek segíteni akartál.

Photo Caption: Egy kis áldozat az élvezetedért!

Kép letöltése